Kultúrkertek a Hungarikumok ösvényén: Szóda-kert

Szombaton délután, aki kilátogat a Városi Fürdőbe, a „Kultúrkertek ösvényén” negyedik állomásként a Szóda-kerttel találkozik.

 

1826-ban a szódavizet Jedlik Ányos bencés szerzetes és természettudós készítette. 1841-ben Jedlik tervei alapján megépült az első szénsavas vízgyártó üzem Pest-Budán.

A szódavíz hamarosan nagy népszerűségnek örvendett a középosztályi társadalom éttermeiben, vendéglátóhelyein.

Hamar bevett szokássá vált, hogy a borhoz szódavizet adnak (jellemzően kétszer annyi szódát, mint a bor), és a felhasznált szódavíz mennyisége szerint különféle néven ismert frissítő italokat készítenek. A fröccs a magyar gasztronómia szerves része és még ma is folyamatosan találnak ki bor és szódavíz kombinációkat.

A szikvíz és a fröccs 2015-ben lett hungarikum.

Marcaliban már hagyománnyá vált a nyári Fröccs- és Háziszörp Fesztivál, ahol ízelítőt kap a közönség a hungarikummá lett fröccstípusokból.

 

A legismertebb fröccstípusok:

 

Fröccs neve

Keverési arány (dl)

bor

szóda

2 dl

Kisfröccs (fütty, tréfa, rövidlépés)

1

1

Deák fröccs (vagy deákbólé)

cseppnyi

2

Góré fröccs

2

spriccentésnyi

3 dl

Hosszúlépés

1

2

Nagyfröccs

2

1

5 dl

Lakó fröccs (kisházmester, sport fröccs

1

4

Viceházmester

2

3

Bakteranyós

2,5

2,5

Házmester

3

2

Háziúr (nagyházmester, bivalycsók)

4

1

1 liter

Sóherfröccs (távolugrás)

1

9

Krúdy fröccs

9

1

Alpolgármester

4

6

Polgármester

6

4

Mafla vagy Maflás

5

5

Kaszás fröccs (Avasi)

7

3

egyéb

Hármasugrás

1

5

Spriccer

5

1

Magyar–angol, vagy Puskás fröccs

6

3

Csatos

10

5

lámpás

15

5

Kőműves

25

5