Emléküléssel, kiadvánnyal és felújított síremlék avatásával idézték fel somogyi és zalai bírók, ügyészek, ügyvédek szerdán azt az esetet, mikor 1973-ban a marcali bíróságon egy pervesztes fél a tárgyalóteremben agyonlőtte az ellene ítélő dr. Vlasics Antal bírót.
A marcali Kulturális Korzóban tartott emlékülés felvezetésében dr. Sütő László marcali polgármester köszöntője után, dr. Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke elmondta: az ügyet feltáró kutatómunkát a Kaposvári Törvényszék elnökhelyettese, a Marcaliban élő dr. Király Péter kezdte meg, szorgalmazva a méltó megemlékezést.
Mivel dr. Vlasics Antal bíró 1937 –ben a Zala megyei Becsehelyen született, s a sírja is ott, a polai temetőben található, a két megye összefogott az emlékezésben. A Zalaegerszegi Törvényszék – bírósági történelem és hagyományápolás tárgyú – pályázatán elnyert támogatással felújította dr. Vlasics Antal síremlékét. A Kaposvári Törvényszék egy könyv kiadását és az emlékülés megszervezését vállalta. Az emlékkonferencián dr. Vlasics Antal életét dr. Horváth Zsolt, a Lenti Járásbíróság elnöke, a gyilkosság körülményeit, az azt követő büntetőeljárást dr. Tavaszi Renáta, a Fonyódi Járásbíróság fogalmazója, a kutatómunkát pedig dr. Károlyi Attila nagykanizsai ügyvéd idézte meg előadásában. Az ülésen díszvendégként részt vett dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint somogyi és zalai bírók, ügyészek, ügyvédek mellett, dr. Vlasics Antal kortársai, leszármazottai.
Az ülést dr. Vlasics Antal, a Marcali Járásbíróságon található emléktáblájának megkoszorúzása követte, melyet még a marcali bíróság akkori elnöke, dr. Tóth Sándor kezdeményezésére 1998-ban állítottak dr. Vlasics Antal halálának 25. évfordulója alkalmából. A rendezvény zárásaként szülőfalujában, Becsehelyen pedig felavatták a néhai bíró felújított síremlékét.
Rendkívül komoly kutatómunka kellett, hogy sikerüljön rekonstruálni a történteket. Apránként, levéltárakból kerültek elő a dokumentumok, a büntetőper anyagát például a közelmúltban találták meg Budapesten. Dr. Vlasics Antal szegény zalai családból –Polán született, majd Becsehelyen élt – a jogi egyetem befejezése után fogalmazóként került Marcaliba, ahol a ranglétrát végigjárva lett a járásbíróság vezetője.
A gyilkosság előzménye az volt, hogy Horváth Kulcsár Ferenc egykori katonának nyugdíjasként megromlott a viszonya a szomszédjával, Budvig Jánossal. A két férfi nem tudott megegyezni a közös udvari telekhatár kérdésében, ezért bíróság elé került az ügy, amelyben Kulcsár Ferenc veszített.
A férfi néhány nappal később magához vette az engedéllyel tartott pisztolyát, majd berontott a szomszédjához, akit állon lőtt, de a sértett túlélte a támadást. Ezután Kulcsár Ferenc a zsebében lapuló fegyverrel megjelent a Marcali Községi Tanácson, ahol Antalicz Istvánné ügyintézőt kereste, aki szintén gyakran járt el ügyeiben, de nem találta, ezért átment a bíróságra, ahol fegyverét az éppen megérkező 36 éves dr. Vlasics Antalra emelte és többször is rálőtt. A bíró életét a kiérkező orvosok nem tudták megmenteni: a bírói pulpitus előtt, a tárgyalóteremben elhunyt.
Horváth Kulcsár Ferencet elmebetegségre hivatkozva zárt intézetbe küldték. A bírógyilkos alig egy évvel élte túl áldozatát: 77 éves korában az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet egyik vastag ráccsal lezárt ablakú szobájában agyvérzésben meghalt.
További cikkek: