Napló – Szilánkok. Koltai Róbert önálló estje.

koltai plakat web

Napló-Szilánkok – Koltai Róbert önálló Móricz-estje a Költészet napja alkalmából. Jegyek elővételben a Kulturális Korzóban kaphatók. Jegyár: 1000,- Ft/fő, névre szóló Marcali kártya kedvezménnyel 800,- Ft/fő. Helyszín: Művelődési Ház – színházterem.

A Naplókról röviden: A Naplók 1924-1925 című munkát Móricz szerelmi és magánéleti válsága miatt kezdte írni. Cséve Anna irodalomtörténész, a Naplók szerkesztője korábban elmondta: az első kötetből kiderül Móricz írói jellegzetessége, vagyis mindig elrejtett egy-egy szót, mondatot feleségének, Holics Jankának, később új szerelmének a naplóban, és a jelzés megjelent a közönségnek szánt írásokban is. Az első naplót azért tartják krízisnaplónak, mert Móricz életének egyik legnehezebb időszaka volt az 1924-25-ös időszak. Hirtelen szerelemre lobbant Simonyi Mária színésznő iránt – mint írta, „beütött a tűzvész!” -, emiatt felesége, Holics Janka öngyilkosság közeli állapotba került. Móricz kávéházakban, vonaton, hotelszobákban írt, a naplóírás segítségével vészelte át a magánéleti válságot. Holics Janka 1925 áprilisában öngyilkos lett, az író kétségbeesett, sőt újabb szerelmi traumák sora következett. Színésznő szerelmétől is elbúcsúzott, mert a neki írt több mint 200 levelére tüntető hallgatás volt a válasz. Móricz Zsigmond végül mégsem adta fel, folyamatosan kereste Simonyi Máriát, felelevenítette a lebegtetett kapcsolatot, ugyanakkor érdeklődéssel fordult Magoss Olga felé, akivel intenzív levelezésbe kezdett. A feketeruhás nő című elbeszélésébe szőve mindkét nőnek üzent: Máriának, hogy „nem volt két hete feketében”, Olgának pedig: „küldöm hálásan, ez maga.” Máriának még az Est Lapokra és a Nyugatra is előfizetett, hogy a színésznő a közönségnek szánt írásokból olvashassa ki Móricz üzeneteit – sorolta a szerkesztő. Cséve Anna úgy fogalmazott, hogy a nagyon őszinte, a magával is vívódó szerelmes férfi írásait olvashatja az érdeklődő a Naplók 1924-1925 címmel most megjelent első kötetben, amelyet még négy könyv követ majd a Noran 2004 Kiadó gondozásában. Kiss Ferenc magángyűjtő arról, miért érdekes Móricz Naplója: Az, hogy óriási anyagról van szó, és még nagy meglepetések, titkok is várhatók. Továbbá az, hogy Móricz Zsigmond politikai-kultúrpolitikai célú félremagyarázása nagyon sokáig tartotta magát. Az újraolvasáshoz és újraértelmezéshez pedig minden új kézirat hozzátehet valamit. Móricz élete és műve olyan szoros szimbiózisban van egymással, hogy az irodalmon kívüli szövegek, levelek, naplók, visszaemlékezések, jegyzetek is rendkívül sokat segíthetnek a művek jobb megértésében. Móricz zabolátlan alkotó volt. Grafomán, hihetetlen megfigyelőkészség jellemzi és hatalmas fantázia. Sokszor úgy „rajzol”, mint egy karikaturista. Mindenevő és mindeníró. Újságírónak indult, novellákat, regényeket írt, s a színpadot is meg akarta hódítani – ez igazán sosem sikerült neki. Meghódította viszont az ünnepelt színésznőt, Simonyi Máriát (vagy fordítva), ám a „kordában tartott parasztfiú” meglehetősen idegenül mozgott a szabadabb-szabadosabb színházi életben. Simonyi „húzd meg, ereszd meg” taktikájával sok szenvedést okozott az írónak, aki sem ezt a fájó-perzselő szerelmet, sem első feleségének, Holics Eugéniának, Jankának az öngyilkosságát nem tudta kiheverni. A naplókban az 1925-ben bekövetkezett öngyilkosság után még tíz évig rendszeresen jelen van Janka, s csak a Csibe-szerelem tudja elhalványítani az emléket, tompítani a lelkifurdalást.

Koltai Róbert az előadásról: „Móricz Zsigmond naplója a gyónásnál is több: élveboncolás. Heroikus harc szeretteivel és önmagával – a szerelemért. A szerelemért és a végtelen munkáért. A közel ezer oldalas, 1924-25-ben írt naplóból lenyűgöző, eddig ismeretlen Móricz kép tárul elénk. Küzdelmes évek a művészi szabadságért és az írói létért. Szívdobogtatóan felzaklató izgalmas olvasmány. Móricz varázslatosan és gyakran önmagát sem kímélő kegyetlenséggel ír. Legnagyobb meglepetésemre a műből az ördögi humor és az irónia sem hiányzik. Amikor megismertem B. Török Fruzsina szerkesztő színpadra szánt munkáját arra gondoltam, ha a közönségre csak fele akkora hatással lesz a mű, mint rám, már akkor is katartikus színházi estének leszünk részesei. A közös munka eredményeként, – 2011 decemberében – a Sanyi és Aranka Színház közönsége elé állhatok a Naplóból készült kétrészes estemmel. Kiváló kollégáim – Molnár Piroska, Kertész Péter, Úri István és Szirtes Balázs – hangjukkal lesznek jelen.”
Forrás: www.szinhaz.hu

koltai plakat web