Összeállította: Háromi-Horváth Krisztina
A NetSzínház keretén belül szeretnénk a színházkedvelő közönségnek folyamatosan előadásokat ajánlani, amit online megtekinthetnek. Nem csak a színdarab ismertetését, hanem egyéb érdekességeket is olvashatnak az érdeklődők. A darabokat véleményezni is lehet, amivel egyfajta aktivitás jöhet létre az értő közönség tagjai között – ötleteket és kívánságokat is szívesen veszünk a haromi.kriszta@gmail.com email címen vagy a művelődési központ facebook oldalán!
Szórakozzunk együtt egy különleges és kényelmes színházban: #maradjotthon!
Harmadik alkalommal egy olyan darabot szeretnék ajánlani és bemutatni, amit sok évvel ezelőtt, 2013-ban láthatott a közönség Marcaliban is a Sziget Színház előadásában. Ezúttal a Fővárosi Operettszínház művészeinek közreműködésével tekinthető meg a Mágnás Miska című nagyoperett két részletben.
Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska
operett két részben
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely az elmúlt több mint száz évben rengetegszer került repertoárra kerül – zenés és prózai színházakban egyaránt. A folyamatos siker egyrészt a mulatságos, szatirikus történetnek is köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak is, mint például a Cintányéros cudar világ. Talán ez az egyedüli operett, melynek komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a „vazsmegyei gyerek” a közönség szeme láttára válik előkelő arisztokratává. Továbbá tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyi ruhás, flancos dáma lesz. Mindez azért történik, mert a rátarti grófi család hallani sem akar arról, hogy egy egyszerű tiszttartó vegye feleségül a grófkisasszonyt. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődik efféle előítéletekkel és a fiatalok mellé áll, így az operett vidám fináléja garantált.
A darabot eredetileg a legendás magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára írták és 1916-ban mutatták be a Király Színházban. Az előadás akkora siker lett, hogy a következő évben némafilmet forgattak belőle Korda Sándor rendezésében. Pár évtizeddel később, 1942-ben ismét színre vitték a történetet, melyben a prózai részekre helyezték a hangsúlyt. A főszereplők ekkor Halmay Tibor és Turay Ida voltak. A midmáig legismertebb adaptáció 1949-ben készült, Keleti Márton rendezésében, melynek címszerepét Gábor Miklós játszotta, Marcsa szerepét pedig Mészáros Ági kapta. Érdemes tudni, hogy ennél a filmkészítésnél a korszag ideológiájának megfelelően némely dolgot meg kellett változtatni. Az intéző Baracs Ivánból Baracs István vasúti mérnök lett, a „nép gyermeke”. A feudális világ kigúnyolása miatt a Korláth név Korláthyra (mint korlátolt) változott, továbbá ekkor került a történetbe az úri család kleptomániás nagymamája is, valamint további új szereplőként a valódi Eleméry gróf is. A zeneszámok sorrendje nem csak felcserélődött, de bizonyos szövegbéli módosításokra is sor kertült.
A Mágnás Miska önmagában is a kedvelt operettek egyike, hát még ha a szereposztás is kiváló! Az Operettszínház jóvoltából ezúttal Peller Anna, Peller Károly, valamint Bordás Barbara és Erdős Attila főszereplésével látható a népszerű nagyoperett két részben.
Szereplők:
Marcsa, mosogatólány – Peller Anna
Miska, lovász – Peller Károly
Rolla grófnő – Lukács Anita
Baracs István – Vadász Zsolt
Stefánia – Kalocsai Zsuzsa
Mausi grófnő – Ullmann Zsuzsa
Jella grófnő – Csengeri Ottília
Szele, Korláth gróf titkára – Balogh Bodor Attila
Leopold – Benkóczy Zoltán
Eleméri gróf – Péter Richárd
Felsőrécsei Récsei Pixi – Csere László
Alsótrécsei Trécsei Mixi – Csonka András
Zsorzsi Nagymama – Lehoczky Zsuzsa
Korláth gróf – Faragó András
Rendezte: Verebes István
Karmester: Rónai Pál
A felvétel linkjei:
1. felvonás:
2. felvonás:
